A Tisza-tó
Hazánk második legnagyobb tava már betöltötte az 50. évét. Sokan nem is tudják, hogy eredetileg víztározási célból épült, és még a mai napig ez az elsődleges feladata. Segítünk megismerni a tavat!
Általánosságban
A Tisza-tó 127km2 területével hazánk második legnagyobb tava. Hossza 33 km, míg legnagyobb szélessége 6,6 km, mg legkeskenyebb része csupán 600 méter. A tó hazánk nagy tavaihoz hasonlóan nem természetesen jött létre, hanem mesterségesen hozta létre az ember, aki azóta is felügyeli, vigyáz rá. Létrejöttének oka a víztározás és az alföldi mezőgazdasági területek ellátása öntözővízzel a Jászsági- és a Nagykunsági-főcsatorna révén, valamint az áramtermelés, míg a turizmus csak a sokadik a hasznosítási sorban.
A Tisza-tó medencéi
A Tisza-tavat öt medencére/területre osztották, ezek: az Abádszalóki-, Sarudi-, Poroszlói-, Füredi-, Tiszavalki-medence. A tó átlagos vízmélysége északról dél felé haladva emelkedik, így a legsekélyebb a Tiszavalki-medence a 0,7 méteres átlagos vízmélységével, őt a Poroszlói követi az 1,3 méterrel, majd a Sarudi lesz a következő az 1,6méterrel, végezetül a legmélyeb átlagos vízmélységet az Abádszalóki tudhatja magáénak. Tiszafüred környékén inkább morotvás, holtágak által ölelt területet találni.
Összegyűjtöttük Kisköre és környékének valamennyi látnivalóját. Ezeket gyalogosan vagy a nálunk kölcsönzött kerékpárral is felfedezheted, hiszen karnyújtásnyi távolságra vannak!
Kiskörei kilátó
A kiskörei kikötő mellett már messziről látszódik a 2021-ben épült kilátó, ami két, egymás felé fordított csónakot szimbolizál. A Körei Kikötő mellett álló lábasházak kilátójának tetejéről egészen a vízlépcsőig is ellátni, de aki távcsövet ragad, az messzebbre is kémlelhet. A kilátót a MAHART építtette, nemcsak a nyaralóhajózás kapott itt irodát, hanem a vízirendészet is.
Megközelíteni autóval, biciklivel, de a mellette lévő kikötő miatt akár vízen is lehetséges.
Hallépcső
Azért, hogy az élő Tisza és a felduzzasztott meder összeköttetésben legyen a halak számára is, egy halliftet építettek, ami egészen a 2010-es évekig volt használatban. 2014-ben épült meg a hallépcső, ami vizes kismedencék lépcsőszerű sorozatából áll, így szakaszolja az ott folyó vizet 37 bukón keresztül. Egy-egy kis bukónál 25-30 cm a vízszintkülönbség, ez kellő vízpárnát jelent a halaknak, hogy fel és le tudjanak úszni. Számukra kisebb és nagyobb pihenőket alakítottak ki, hogy ne egyszerre kelljen megtenniük ezt a távot.
A leglátványosabb része az átkelő, ahol egy kémlelőablakból figyelhetjük a halak mozgását.
A hallépcsőn áthaladó halakat az Időkép webkamerája élőben közvetíti, ezt ide kattintva lehet elérni.
A kiskörei vízlépcső
A Tisza-tavat az 1960-as években kezdték el „építeni”: a Tisza 1800-as évekbéli szabályozása során kialakított gátak adják a mai tározó nyomvonalát, amit átépítettek és felhúzták a vízlépcsőt, mindezzel pedig megszületett a Tisza-tó. Az építkezés kezdetén több erdőt is kivágtak a tározó kijelölt medrében, így például a mai napig maradt olyan terület, ahol a víz alatt hatalmas tuskók meredeznek.
A vízlépcsőt 1973. május 16-án adták át. Az ünnepélyes szalagátvágás után indult el a működése a többféle vízszinttel. A téli mindig az alacsonyabb, míg a nyári mindig a magasabb vízszint. Télen azért „engedik le” a tavat, hogy tudjanak kezelni egy esetleges téli vagy tavaszi árhullámot. Áradáskor jobban kinyitják a kiskörei vízlépcső zsiliptábláit, lezárják az öblítőcsatornák zsilipjeit, így az élő Tisza folyón tud lemenni az ár és a tározó többi részén nem emelkedik a vízszint, ezzel megóvják például a kikötőket.
A kiskörei vízlépcsőn érdemes megállni a biciklitúra során és ámulni az emberi tudáson, ami a szőke, sokszor zabolátlan Tiszát öt zsiliptáblával állítja meg. Érdekes kettősséget láthatunk innen: az egyik oldalról a tározó végtelen vízfelületét, míg a másikon a nyugodtabban folyó Tiszát látni.
A KÖTIVIZIG-nél előzetes telefonon bejelentkezéssel lehet kérni idegenvezetést, ahol részletesen megismerhető a tó.
Kiskörei Tisza híd
Aki dél felől vagy éppen Abádszalók környékéről autóval érkezik Kiskörére, az bizonyára igen furcsának találja, hogy egy olyan hídon megy keresztül, amin vonatok is járnak. A furcsa érzés teljesen helytálló, hiszen ez hazánk egyetlen olyan hídja, amit felváltva használ a vasúti és a közúti közlekedés is. Hajdanán több ilyen is volt az országban, mára pedig csak ez az egy maradt fent. Pedig megmaradása sokszor bizonytalan volt.
A mostani híd elődjét 1887-ben adták át és abban az időben a maga 780 méteres szélességével ez volt az ország leghosszabb hídja. A Tisza sajnos ezt nem kímélte és hamar korhadni kezdtek a deszkái, majd az 1906-ban érkező jeges ár magával vitte az egész hidat. Még ebben az évben elkezdték újjáépíteni és 1907-ben már állhatott itt egy új. Az első és a második világégést sem élte túl épségben. 1946-ban kezdődött, de félbe maradt, végül 1956-ban folytatódott a soron következő felújítási munka, amikor elnyerte végleges, most is látható formáját.
A hidat 2018-ban ismét felújították, hogy biztonságosan kelhessenek át rajta az autók és a vonatok.
A híd történetéről bővebben a Wikipedia oldalán lehet olvasni.
A 300 éves fa
A Tisza-tó egyik legrégebbi fáját Kiskörén lehet megtalálni, a Tisza híd melletti gátőrház környékén. A fa a kocsányos tölgyek családjába tartozik. Törzsének körméretét 2003 óta nem mérték meg, akkor az 593 cm volt.
A szerelmesek fája ez, hiszen egy helyi legenda szerint az a pár, akik megcsókolják egymást a fa alatt, azok örökre együtt maradnak.
Jóreménység-sziget és a Jóremény stég
Ljasuk Dimitry tiszafüredi származású környezetvédelmi aktivista, természetfilmes 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány első hulláma során költözött ki a Tisza-tó egyik szigetére, ahol nagyjából hat hónapot töltött önkéntes karanténban, elszigetelve a civilizációtól. A kikötözésének célja az volt, hogy leforgassa a nagyjátékfilmjének alaptörténetét. A mindennapjairól Facebook oldalán rendszeresen bejelentkezett, ezzel megannyi követőt tudhatott magáénak. A kíváncsi turisták közül néhányan rájöttek, hol is tartózkodik Dimitry, aki az elvonulása során egy mai napig álló, jellegzetes stéget is épített.
Mint kiderült -majd később ő is nyilvánosságra hozta-, hogy a Kiskörei Szakaszmérnökséghez tartozó úgynevezett „robbantógát” volt a titkos Tisza-tavi szigete. A gát valójában a víz terelésére szolgál és a horgászok egyik kedvelt helye.
A félsziget a Jóreménység-sziget nevet kapta, majd 2021-ben egy átfogó felújítás során pihenőhelyet alakítottak ki az ide ellátogató turisták számára.
Mirhó-gát
A Mirhó-gát volt a környéken az első, ami szabályozta a Tisza vizét. Jelenleg közútként funkcionál az 1754-ben épült gát: ha Abádszalókról érkezünk a Tisza-tó Apartman Hotelhez Pusztataksonyon át, akkor a Nagykunsági-főcsatorna után ezen a gáton megyünk.
Az 1700-as évek derekán azért építették, hogy a helyi, nagykunsági gazdálkodók még több értékes termőterülethez jussanak, így gáttal zárták el a Mirhó-fokot, néhány évvel később pedig megerősítették. Mivel hasznosnak bizonyult, ezért Orczy Lőrinc: hullámverés elleni rőzseművekkel, védőfűzes telepítéssel erősítette meg. Mintegy húsz évvel később Szolnok megye 1776-ban elbonttatta a gátat, mert a Tisza rövid időn belül (1770., 1772., 1774.) több nagy árvizeivel sújtotta a vidéket, és ezt a vízszintemelkedést a szétterülés megakadályozásával magyarázták.
A földbirtokosok számára továbbra is fontos maradt gát, mert tíz év múlva: 1785-1787-ben – immár mérnöki segédlettel – újjáépítették. A méreteiben is impozáns mű a Hatkunság közmunkájával és molnárok, tehát műszaki szakemberek közreműködésével készült el, majd egészen a Tisza szabályozásáig szolgált eredményesen.
A gátról részletesen az I Love Tisza-tó oldalán olvashatsz, ide kattintva.
Szapáry kápolna
A Szapáry kápolna Pusztataksony szélén található, érdekessége pedig, hogy hazánk egykori miniszterelnöke: gróf Szapáry Gyula nyugszik benne. A kápolna mellett hajdanán a Szapáry család kestélya is állt, ám a második világháborút követően leégett, míg a néhai miniszterelnök egyenesági leszármazottjai pedig elmenekültek, később disszidáltak. A kápolnát és a benne lévő sírokat is feldúlták, de később helyreállították az unokái, dédunokái.
A kápolnát a miniszterelnök: gróf Szapáry Gyula építette a XIX. század második felében, romantikus stílusban. Ma néha még szoktak misét tartani, de kedvelt helyszíne az esküvőknek is. Megtekinteni előzetes bejelentkezéssel lehet, amint a Tiszaburai Református Egyházközségnél kell jelezni.
Tekintsd meg!