A Tisza-tó
Hazánk második legnagyobb tava már betöltötte az 50. évét. Sokan nem is tudják, hogy eredetileg víztározási célból épült, és még a mai napig ez az elsődleges feladata. Segítünk megismerni a tavat!
Általánosságban
A Tisza-tó 127km2 területével hazánk második legnagyobb tava. Hossza 33 km, míg legnagyobb szélessége 6,6 km, mg legkeskenyebb része csupán 600 méter. A tó hazánk nagy tavaihoz hasonlóan nem természetesen jött létre, hanem mesterségesen hozta létre az ember, aki azóta is felügyeli, vigyáz rá. Létrejöttének oka a víztározás és az alföldi mezőgazdasági területek ellátása öntözővízzel a Jászsági- és a Nagykunsági-főcsatorna révén, valamint az áramtermelés, míg a turizmus csak a sokadik a hasznosítási sorban.
A Tisza-tó medencéi
A Tisza-tavat öt medencére/területre osztották, ezek: az Abádszalóki-, Sarudi-, Poroszlói-, Füredi-, Tiszavalki-medence. A tó átlagos vízmélysége északról dél felé haladva emelkedik, így a legsekélyebb a Tiszavalki-medence a 0,7 méteres átlagos vízmélységével, őt a Poroszlói követi az 1,3 méterrel, majd a Sarudi lesz a következő az 1,6méterrel, végezetül a legmélyeb átlagos vízmélységet az Abádszalóki tudhatja magáénak. Tiszafüred környékén inkább morotvás, holtágak által ölelt területet találni.
Kiskörei látnivalók
Összegyűjtöttük Kisköre és környékének valamennyi látnivalóját. Ezeket gyalogosan vagy a nálunk kölcsönzött kerékpárral is felfedezheted, hiszen karnyújtásnyi távolságra vannak!
A kiskörei vízlépcső
A Tisza-tavat az 1960-as években kezdték el „építeni”: a Tisza 1800-as évekbéli szabályozása során kialakított gátak adják a mai tározó nyomvonalát, amit átépítettek és felhúzták a vízlépcsőt, mindezzel pedig megszületett a Tisza-tó. Az építkezés kezdetén több erdőt is kivágtak a tározó kijelölt medrében, így például a mai napig maradt olyan terület, ahol a víz alatt hatalmas tuskók meredeznek.
A vízlépcsőt 1973. május 16-án adták át. Az ünnepélyes szalagátvágás után indult el a működése a többféle vízszinttel. A téli mindig az alacsonyabb, míg a nyári mindig a magasabb vízszint. Télen azért „engedik le” a tavat, hogy tudjanak kezelni egy esetleges téli vagy tavaszi árhullámot. Áradáskor jobban kinyitják a kiskörei vízlépcső zsiliptábláit, lezárják az öblítőcsatornák zsilipjeit, így az élő Tisza folyón tud lemenni az ár és a tározó többi részén nem emelkedik a vízszint, ezzel megóvják például a kikötőket.
A kiskörei vízlépcsőn érdemes megállni a biciklitúra során és ámulni az emberi tudáson, ami a szőke, sokszor zabolátlan Tiszát öt zsiliptáblával állítja meg. Érdekes kettősséget láthatunk innen: az egyik oldalról a tározó végtelen vízfelületét, míg a másikon a nyugodtabban folyó Tiszát látni.
A KÖTIVIZIG-nél előzetes telefonon bejelentkezéssel lehet kérni idegenvezetést, ahol részletesen megismerhető a tó.
Hallépcső
Azért, hogy az élő Tisza és a felduzzasztott meder összeköttetésben legyen a halak számára is, egy halliftet építettek, ami egészen a 2010-es évekig volt használatban. 2014-ben épült meg a hallépcső, ami vizes kismedencék lépcsőszerű sorozatából áll, így szakaszolja az ott folyó vizet 37 bukón keresztül. Egy-egy kis bukónál 25-30 cm a vízszintkülönbség, ez kellő vízpárnát jelent a halaknak, hogy fel és le tudjanak úszni. Számukra kisebb és nagyobb pihenőket alakítottak ki, hogy ne egyszerre kelljen megtenniük ezt a távot.
A leglátványosabb része az átkelő, ahol egy kémlelőablakból figyelhetjük a halak mozgását.
A hallépcsőn áthaladó halakat az Időkép webkamerája élőben közvetíti, ezt ide kattintva lehet elérni.
Kiskörei Tisza híd
Aki dél felől vagy éppen Abádszalók környékéről autóval érkezik Kiskörére, az bizonyára igen furcsának találja, hogy egy olyan hídon megy keresztül, amin vonatok is járnak. A furcsa érzés teljesen helytálló, hiszen ez hazánk egyetlen olyan hídja, amit felváltva használ a vasúti és a közúti közlekedés is. Hajdanán több ilyen is volt az országban, mára pedig csak ez az egy maradt fent. Pedig megmaradása sokszor bizonytalan volt.
A mostani híd elődjét 1887-ben adták át és abban az időben a maga 780 méteres szélességével ez volt az ország leghosszabb hídja. A Tisza sajnos ezt nem kímélte és hamar korhadni kezdtek a deszkái, majd az 1906-ban érkező jeges ár magával vitte az egész hidat. Még ebben az évben elkezdték újjáépíteni és 1907-ben már állhatott itt egy új. Az első és a második világégést sem élte túl épségben. 1946-ban kezdődött, de félbe maradt, végül 1956-ban folytatódott a soron következő felújítási munka, amikor elnyerte végleges, most is látható formáját.
A hidat 2018-ban ismét felújították, hogy biztonságosan kelhessenek át rajta az autók és a vonatok.
A híd történetéről bővebben a Wikipedia oldalán lehet olvasni.
A 300 éves fa
A Tisza-tó egyik legrégebbi fáját Kiskörén lehet megtalálni, a Tisza híd melletti gátőrház környékén. A fa a kocsányos tölgyek családjába tartozik. Törzsének körméretét 2003 óta nem mérték meg, akkor az 593 cm volt.
A szerelmesek fája ez, hiszen egy helyi legenda szerint az a pár, akik megcsókolják egymást a fa alatt, azok örökre együtt maradnak.
Jóreménység-sziget és a Jóremény stég
Ljasuk Dimitry tiszafüredi származású környezetvédelmi aktivista, természetfilmes 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány első hulláma során költözött ki a Tisza-tó egyik szigetére, ahol nagyjából hat hónapot töltött önkéntes karanténban, elszigetelve a civilizációtól. A kikötözésének célja az volt, hogy leforgassa a nagyjátékfilmjének alaptörténetét. A mindennapjairól Facebook oldalán rendszeresen bejelentkezett, ezzel megannyi követőt tudhatott magáénak. A kíváncsi turisták közül néhányan rájöttek, hol is tartózkodik Dimitry, aki az elvonulása során egy mai napig álló, jellegzetes stéget is épített.
Mint kiderült -majd később ő is nyilvánosságra hozta-, hogy a Kiskörei Szakaszmérnökséghez tartozó úgynevezett „robbantógát” volt a titkos Tisza-tavi szigete. A gát valójában a víz terelésére szolgál és a horgászok egyik kedvelt helye.
A félsziget a Jóreménység-sziget nevet kapta, majd 2021-ben egy átfogó felújítás során pihenőhelyet alakítottak ki az ide ellátogató turisták számára.
Mirhó-gát
A Mirhó-gát volt a környéken az első, ami szabályozta a Tisza vizét. Jelenleg közútként funkcionál az 1754-ben épült gát: ha Abádszalókról érkezünk a Tisza-tó Apartman Hotelhez Pusztataksonyon át, akkor a Nagykunsági-főcsatorna után ezen a gáton megyünk.
Az 1700-as évek derekán azért építették, hogy a helyi, nagykunsági gazdálkodók még több értékes termőterülethez jussanak, így gáttal zárták el a Mirhó-fokot, néhány évvel később pedig megerősítették. Mivel hasznosnak bizonyult, ezért Orczy Lőrinc: hullámverés elleni rőzseművekkel, védőfűzes telepítéssel erősítette meg. Mintegy húsz évvel később Szolnok megye 1776-ban elbonttatta a gátat, mert a Tisza rövid időn belül (1770., 1772., 1774.) több nagy árvizeivel sújtotta a vidéket, és ezt a vízszintemelkedést a szétterülés megakadályozásával magyarázták.
A földbirtokosok számára továbbra is fontos maradt gát, mert tíz év múlva: 1785-1787-ben – immár mérnöki segédlettel – újjáépítették. A méreteiben is impozáns mű a Hatkunság közmunkájával és molnárok, tehát műszaki szakemberek közreműködésével készült el, majd egészen a Tisza szabályozásáig szolgált eredményesen.
A gátról részletesen az I Love Tisza-tó oldalán olvashatsz, ide kattintva.
Szapáry kápolna
A Szapáry kápolna Pusztataksony szélén található, érdekessége pedig, hogy hazánk egykori miniszterelnöke: gróf Szapáry Gyula nyugszik benne. A kápolna mellett hajdanán a Szapáry család kestélya is állt, ám a második világháborút követően leégett, míg a néhai miniszterelnök egyenesági leszármazottjai pedig elmenekültek, később disszidáltak. A kápolnát és a benne lévő sírokat is feldúlták, de később helyreállították az unokái, dédunokái.
A kápolnát a miniszterelnök: gróf Szapáry Gyula építette a XIX. század második felében, romantikus stílusban. Ma néha még szoktak misét tartani, de kedvelt helyszíne az esküvőknek is. Megtekinteni előzetes bejelentkezéssel lehet, amint a Tiszaburai Református Egyházközségnél kell jelezni.
Tekintsd meg!
Kiskörei kilátó
A kiskörei kikötő mellett már messziről látszódik a 2021-ben épült kilátó, ami két, egymás felé fordított csónakot szimbolizál. A Körei Kikötő mellett álló lábasházak kilátójának tetejéről egészen a vízlépcsőig is ellátni, de aki távcsövet ragad, az messzebbre is kémlelhet. A kilátót a MAHART építtette, nemcsak a nyaralóhajózás kapott itt irodát, hanem a vízirendészet is.
Megközelíteni autóval, biciklivel, de a mellette lévő kikötő miatt akár vízen is lehetséges.
